Annak ellenére, hogy benne vagyunk nyakig a karácsonyi süteményőrületben, higgyétek el nekem, van aki mézeskalácson és eltehetős linzerkarikán kívül mást is eszik. Ne adj isten nem lazacot vagy garnélarákot ebédel.
Mint például én mostan.
Elmondom, hogy mit ebédeltem a minap.
Amíg gyerek voltam, el nem tudtam képzelni, hogy van a csirkének jobb alkatrésze, mint a combja, persze kizárólagosan népélelmezési szempontokat figyelembe véve. Aztán ahogy lett két gyermekem, kiderült, hogy a legjobb a püspökfalat, nem véletlenül kapta a nevét. Közben az asszonykám nagy szerényen mindig csak a szárnyakat ette... oszt tessék: kiderült, hogy nem véletlenül a KFC-ben is kirántott csirkeszárny a favorit, hiszen a legjobb... Szóval eljutottam oda, hogy számomra immár három legjobb része is van a csirkének, és ha figyelembe veszem, hogy most derült ki, hogy cukros vagyok (sajnos), akkor kénytelen kelletlen a csirkemell is beáll majd a sorba de panír nélkül.
Az jó, hogy a köretet tekintve a képen látható az egyik legnagyobb favorit, ezt hús nélkül is szeretem, és komplett vacsora számomra. Mindig olyan zöldségből készítem, ami éppen van. és persze csak wokban sül meg igazán!
A wokba olajat öntök, hagyom füstölésig hevülni. Ha úgy jön kedvem, hogy magvas fűszerrel akarom ízesíteni, akkor beledobok köményt, ánizsmagot vagy koriandert egészben, esetleg borsot, vagy csilipaprikát. Utána a durván megvágott vöröshagyma jön, majd a csíkokra vágott (Julienre mondaná a gasztronómus, de ide franciául nem illik és kínaiul nem tudom mondani) sárgarépa, vajretek meg zeller. hagyom, hogy az olajban gyorsan megpiruljon, fa lapátkával szétterítem a lemezedény szélén, hogy barnára pirulhasson. A végén adtam hozzá a kínai kelt és a belekevert kelkáposztát. Ezeket is csíkokra szeltem természetesen.
Amikor majdnem kész, jönnek a fűszerek hozzá: most került egy kevés kurkuma, curry, őrölt bors, és szójaszósz. Egy alapos keverés, lekapcsoltam a lángot és megsóztam. Azonnal tálaltam, és ettem...
