HTML

Számlálóm:

A Seafalcon főz

Friss topikok

  • Seafalcon: @GGy: Csináld meg, nagyon finom! Köszönöm! (2018.03.23. 21:13) Nagyszékelyi "kelt-sült-főtt" cipó
  • motoroskonyhaja: Az írás -és a hangulata- nagyon tetszik, gratula! Egyszerűbb megoldás: pucolás után le kell resze... (2017.10.30. 19:35) Retek, ami fekete
  • Seafalcon: @narrátor: ezek jó ötletek. Azóta sokszor tettem a reggeli rántottámba is! Levest is készítettem..... (2017.09.09. 16:33) Porcsinsaláta
  • Seafalcon: @VeeVee: Hát az a zöld nagy lapulevél... Levélzöldség, kétféle van, a bordó és a világoszöld, más ... (2015.11.13. 14:11) Mángoldos rizottó majdnem Gordon Ramsay módra tálalva
  • gyogyszernelkul: A kurkumának nagyon jó hatása van szervezetünkre, nemcsak ízületi problémákra, hanem méregteleníté... (2015.07.08. 18:44) A hobbiparaszt pórélevest főz

Címkék

90 napos diéta (12) alma (1) aludttejleves (1) aszalás (1) átverés (1) babgulyás (1) balzsamecet (1) barna rizs (2) bazsalikom (9) bébi spenót (1) befőzés (2) befőzőautomata (2) besamel (1) bimbóskel (1) birsalma (1) bodzalekvár (1) bogrács (1) borecet (2) borjú (1) bőrös császárhús (1) brokkoli (1) burgonya (1) burgonyapüré (1) burgyonya (1) búzahús (1) búzasikér (1) camembert (1) cefre (1) cékla (4) céklalevél (1) chili (4) chiliszósz (1) ciabatta (1) citrom (1) citrommártás (1) csalamádé (1) csatni (2) csicseriborsó (2) csicsiókairtás (1) csicsóka (9) csicsókamentesítés (1) csili (1) csiliszósz (2) csirke (6) csirkecomb (1) csirkemáj (2) csirkeszárny (1) cukkini (7) cukorbetegség (6) curry (1) darált hús (1) diabetikus (1) diéta (6) dió (2) édeskömyény (1) egészséges (1) esküvő (2) fagyasztás (1) fehérhagyma (1) fehérjenap (4) fekete retek (1) fényképezőgép (1) fogyás (2) fokhagyma (3) fotók (1) főzelék (2) francia (1) füstölt oldalas (1) fűszeres zsemlemorzsa (1) gépi tabletta (1) gnocchi (2) gomba (2) gombaleves (1) Gordon Ramsay (2) görögdinnye (1) gőzgombóc (1) gránátalma (1) gubatorta (1) gyömbér (3) gyümölcsnap (1) habart (1) hagyma (2) hajdina (1) hal (2) házi sajt (4) házi tej (2) hideg leves (1) HK (2) hobbiparaszt (1) humusz (1) indiai (2) kacsafröccs (1) kakukkfű (2) KalóriaBázis (2) kapor (1) káposzta (1) karalábé (2) karalábéfézelék (1) Kécza Sándor (1) kelbimbó (1) kelt-sült-főtt (1) kelt gombóc (1) kemenc (1) kemence (1) keményítőnap (7) kenyér (2) kerekrépa (1) kert (2) kínai (1) kirántott (2) Kislegény a gáton (1) knédli (2) kocsonya (1) kolbász (2) köles (1) köménymag (1) Konyhafőnök (1) köret (1) kovászos (1) kovászos uborka (3) kövér porcsin (1) krémleves (4) krumpli (7) krumplisaláta (1) krumplis tészta (1) kurkuma (1) lecsó (2) Legény a gáton (1) lekvár (1) leves (13) lilahagyma (1) lila káposzta (1) lila krumpli (2) lombozás (1) Magyarország szeretlek (1) mákos guba (1) mamaliga (1) mandula (1) mángold (5) marhafartő (1) marhalábszás (1) medvehagyma (1) menta (1) méz (1) mosogatógép (1) muszaka (1) Naga Jolokia (1) Nagylegény a gáton (2) Nagyszékely (1) Neil Perry (1) Nemzeti Gulyásnap (1) nyögvenyelő (1) öblítőszer (1) oklevél (1) olíva (1) olvasás éjszakája (1) oregano (1) pacal (1) padlizsán (7) palacsinta (1) paleo (1) pálinkafőzés (2) pangasius (1) paprika (2) paradicsom (12) paradicsom csatni (1) parmezán (1) patisszon (2) petrezselyem (2) pince (1) pincepörkölt (1) pirítós (2) pöfeteggomba (1) Pokol Konyhája (1) polenta (1) póréhagyma (1) pörkölt (3) pucolás (1) puliszka (1) pulyka (1) rántott hal (1) rántott sajt (1) reggeli (1) retro (1) rizottó (1) rizs (1) rosztyóka (1) rozsliszt (1) sajt (7) saláta (4) sárgabarack (1) savanyítás (1) savanyúság (1) savanyú káposzta (2) Scoville egység (1) seberli (1) SHU (1) sorsolás (1) spagetti (2) SPAR (1) spenót (4) sült (1) sült tészta (1) sütőtök (2) sütőtökleves (1) sváb (1) szakácskönyv (1) szakácsverseny (1) szarvas (1) szejtán (3) szenteste (1) szezámmag (1) szezámmagőrlő (1) szilva (2) szója (1) szója fasírt (1) Sztárséf (1) sztrapacska (1) T.bálint kiadó (1) tahini (1) tartósítás (1) tartósítószer nélkül (1) tejfel (1) tejoltó (1) télre (1) tengeri hal (1) tészta (6) tésztasaláta (1) tócsni (1) tofu (2) tojás (4) tök (2) töltött káposzta (2) Trinidad Scorpion Butch t (1) tyúkhúr (2) uborka (2) vad (1) vega (1) vegán (2) vöröshagyma (1) wok (2) Yellow Bhut Jolokia (1) (1) zeller (1) zöldség (6) zsálya (2) Kövér porcsin (1) Címkefelhő

Stat

Hát, nagyon régen nem írtam a főzős blogjaimba!

És ráadásul most se ételrecepttel jelentkezem, de tuti hasznos mindenkinek, akinek mosogatnia kell (géppel).
A minap vettünk mosogatógépet, az asszonykám beadta a derekát, belátta, hogy egyszerűbb az élet, ha a mosatlant gépbe tesszük, és nem kell a derekat, gerincet fájdítani a mosogató mellett állva, hanem csak ki kell venni a masinkából...


Na, a gép megvan, és szembesülsz a kemikáliák árával, és már nem olyan rózsás a helyzet, persze ha az a kategória vagy, aki árérzékeny mondjuk a nyugdíjából kifolyólag.

Azt mondják, az ember akkor találkozik a szükséges információval, amikor eljött az ideje. Így én másnap rábukkantam egy cikkre, ami szerint csináljak itthon mosogatótablettát, sokkal olcsóbb.


Elolvastam, végiggondoltam, és azt mondtam, hogy annyiért megéri foglalatoskodni a dologgal.

Megvettem az anyagokat:

Szódabikarbónát 1 kilós kiszerelésben, citromsavat szintén 1 kilósat, mosószódát 1 kilóst, nátrium-prekarbonátot (Oxy) fél kilósat. Én Gazdaboltban vettem, és utána láttam, ha elmentem volna Gianniba valamivel olcsóbban jutottam volna hozzá.


Akkor nézzük, miből mennyi kell?

Szódabikarbóna 4 ek. azaz 100 gr.

Citromsav 2 ek. azaz 50 gr.
Mosószóda 1 ek. azaz 16 gr.

Nátrium-prekarbonát (Oxy néven kapható, de a Gianniban így van kiírva, hogy nátrium prekarbonát) 1 ek. azaz 16 gr.

Konyhasó 2 ek. azaz 60 gr.
Az anyagokat kimértem, majd alaposan összekevertem

Most jön a frikk-frakk: aszondja a cikk, hogy adjak hozzá kevés vizet, és addig keverjem, gyúrjam, amíg sima masszát nem kapok, amit aztán a szilikon jégkockatartóba tömködhetek.
Nagyon szeretem a copy+paste cikkeket (találtam máshol is, szó szerint ugyanezt), mert a szerzőnek valójában halovány dunsztja sincs arról, amiről éppen "szakért".
Nos, ha vizet adsz hozzá, először is elkezd habzani...
Mondjuk ez nem igazán baj, főleg, ha tudod, hogy a citromsav és a szódabikabóna a kacsafröccs hozzávalói, tehát muszáj neki habzani. Viszont a kevés víz nem igazából laboratóriumi egzakt mennyiség, így én többet öntöttem rá a kelleténél, ezért még egy adagot kimértem, hozzáadtam, és megfelelő lett az állaga.
Valamiért kimentem, pár perc múlva vissza és csudálkozva láttam, amit a cikk írója nem, mert nem csinálta meg, hogy majdnem teljesen ki volt kristályosodva a masszám. Kicsit még alakítható volt, sikerült retro jégkockatartóba belenyomkodnom. 
Két ilyen tartó lett tele (a másik 4x4-es). Pár óra alatt megköt, és kivehető. Nekem a kockáim 12 grammosak lettek, egy gyári kocka az 17 gramm, lehet játszani, nagyobb formával, egyet elfelezni és másfelet használni. Az biztos, hogy egy kockával az első mosogatás jó eredményt adott.
Ja, az öblítő folyadék meg természetesen ecet, és a 2500 Ft/l ár helyett megúszom 199 Ft-ért...
Említettem a kacsafröccsöt, amiről nem biztos, hogy hallottál. Valamikor, hajdanán, amikor kisgyerek voltam, és a bolt másfél kilométerre volt, tehát nem ugrottunk le vásárlani csak úgy, a nevelőapám ha szomjas volt, kacsafröccsöt ivott. Egy pohár vízbe egy kiskanál szódabikarbónát elkevert, hozzá egy kiskanál ecetet tett, az egész elkezdett pezsegni, mint a szódavíz, és egy hajtásra megitta. Ezt hívta kacsafröccsnek. Én is szerettem, jó párszor ittam.
Hajdanán a házi orvoslásban a szódabikarbónát azok szedték, akiknek sok volt a gyomorsava. Megitták a szódabikarbónás vizet, a gyomorsavval reakcióba lépett, és enyhült a sav okozta kellemetlenség (és marha nagyokat böfögtek, mert a széndioxid gáznak felfelé könnyebb volt távoznia, mint megkeresni az alsó kijáratot.)


Címkék: mosogatógép gépi tabletta öblítőszer kacsafröccs

Szólj hozzá!

Csiliszószt főzök. Van nekem egy jól bevált szószom, amihez sok-sok fokhagymát használok. Jelen esetben tizenegy fej várt megpucolásra. Hát ezt hagyományosan nem lehet, belepistulok, amire elkészülök!
Kerestem a Youtube-on módszereket. Megmutatom, melyiket találtam alkalmasnak, és után, hogy nekem hogyan sikerült.

Nos ez a videó:

Ez a tuti módszer, de ez a tenyérrel való csapkodás egy fej esetén még elmegy, de tizenegy esetében nem!
Fogjuk a fokhagymafejet:
Ezt most nem a tenyeremmel csapom szét, hanem ráteszek egy kisebb vágódeszkát,
Erre csapok rá. Lehet kettőt is... A fokhagymánk szépen szétlapul.
Ezután megy az edénybe. Én sokáig nem alkalmaztam a módszert, mert misztifikálták ennél a lépésnél, két egyforma fémtál kell, meg efféle. Hát nem. Kell egy edény, meg fedő, amiben jól kopog majd rázás közben. Én egy acél edényt és üvegtetőt használtam, 6-10 másodpercig erőteljesen ráztam, íme az eredmény:
Láthatod, hogy a gerezdek levetkőztek, és ami nem, azt könnyen lekaparhatod...
A tizenegy fej megtisztítása nem volt több húsz percnél!
Na, megyek, pépesítem és a szószhoz adom!

Címkék: fokhagyma pucolás csiliszósz

Szólj hozzá!

Az úgy volt, hogy tegnap reggel kimentem a kertbe, és mit látok? Ezt:

A mángold kezd magnak menni, de a levelei gyönyörűek, azonnal egy levesre gondoltam. Az asszonyka adott jó kis csirkepörköltöt Pesten, de az ebéd leves nélkül olyan, mint a szél jégeső nélkül, csudát sem ér...
Szóval leszedtem jó pár levelet. Nos, hogyan kell elkészíteni: fel kell hívni az asszonykámat, mert ő a nagy tudója a mángoldlevesnek, nagyon szeretem, ahogyan készíti. Szóval meginterjúvoltam, és nekiálltam:

A nyelet és vastag eret kivágtam, és felaprítottam, nagyjából fél centis darabokra. A leveleket egymásra fektettem, felcsavartam és felszeleteltem.
Két gerezd fokhagymát apróra vágtam, egy kis fej hagymát apróra kockáztam.
Olíva olajon megdinszteltem a hagymát, hozzáadtam a fokhagymát, azt kicsit megfonnyasztottam, majd jött hozzá a felaprított levélnyél és erek. Sóztam, borsoztam, hagytam dinsztelődni. Közben egy tyúkhúsleves kockából készítettem "alaplevet". A csíkokra vágott leveleket rádobtam, lefedtem, hagytam, hogy összeessen, majd felöntöttem a csirkelével. Egyszer felforrt, majd behabartam tejföllel (bár az asszonykám tejszínnel sűríti, de mivel nem volt itthon, ezért ettől elment a kedvem).
Felforraltam, hagytam, hogy a liszt kifőjön, és kész.
Csináltam hozzá pirított füstölt kolbászt.

 

JÓ ÉTVÁGYAT HOZZÁ!

 

Címkék: hagyma fokhagyma kolbász mángold habart

Szólj hozzá!

Azt nem tudom, hogy ez valójában micsoda? Lehet hívni cipónak, pogácsának, attól függ, hogy mekkora a kiszúród, de lehet gőzgombócnak nevezni, én amúgy a knédlifélék családjába sorolom. Egy biztos, minden várakozásomat felülmúlta!
Nagyszékelyiekkel beszélgettem a fészbukon, naná, hogy kajákról. A praj mibenlétéről folyt a diskurzus, amikor megkaptam ezt a receptet. Két forrásom is volt, az egyik gőzpogácsának hívta, a másik kelt-sült-főttnek. De az, hogy ez micsoda? Hát kelt-sült-főtt. Szóval lehet, pogácsa, cipó, gombóc. Bár a gombócnak nem igazán ropogós az egyik fele, és krémesen lágy a másik!
Most mondhatnád, hogy lássuk a receptet! Oké, de van egy bökkenő! Miként minden valamire való kajának ennek is van több változata! Rögtön kettőt kaptam, majd amikor sorra kerülnek, megmondom mindkettőt.
Hát akkor vágjunk bele!
Elsőként készíts egy lágy kenyértésztát. Hadd ne mondjam el, de só, víz, liszt, élesztőből áll. Ha még nem süttél, akkor menj el Limara pékségébe, ott hegyekben állnak a kenyér receptek.
A kenyértésztát nyújtsad ki jó egy ujjnyi vastagra, és bökj ki belőle szép korongokat.
Én egy nagyobb üvegpohárral csináltam. Ezután végy egy öntöttvas lábast, aminek van jó súlyos és passzentos födője (nekem zománcos lábasom volt/van csak). Vastagon kend ki zsírral a hideg lábast mondja az egyik forrás, vékonyan kend ki zsírral a langyos lábast, mondja a másik. Ha megvan, akkor sózzad meg a zsírt, és hintsed meg pirospaprikával.
Megtettem. Ezután tedd bele a kerek lepényeket úgy, hogy összeérjenek utasít az egyik recept, míg a másik szerint hagyjunk úgy hézagot, hogy ha megnőnek, akkor se érjenek össze!
Az előző változatot preferáltam, de azért a pogácsákat megkentem zsírral az érintkezési pontokon. A következő lépés, hogy felfűtöd a sütőt, bár a második verzió szerint platnin sül a finomság. A második verziót itt most egy kicsit magára hagyjuk, mert én az elsőt követtem.
A sütő forró, most forró vizet öntünk a pogácsák mellé, annyit, hogy épp ne lepje el őket!
Megy rá a fedő, és be a forró sütőbe. Na, itt jön a tanácstalansági faktor, mert sütési időre nézvést nem kaptam sem ukázt, sem instrukciót. tehát meddig sül, azaz fől és sül? Hát bizony én úgy jó húsz perc múlva vettem a bátorságot, és belekukkantottam! Még nem volt jó, de öt perc múlva már láttam, pirosodik a teteje, ezért kivettem!
Megmondom az igazat, az illata csuda finom volt! Próbáltam kiszedni őket, ám mindegyik egy kicsit le volt ragadva, de azért sikerült kibányásznom a lábasból!
Direkt úgy tettem tányérra, hogy lássad az alját is meg a feljét is! Vannak folytonossági hiányok, amit viszont ki lehet kaparni a lábasból, és a kaparék, hát barátom, az aztán csak a finom!
A cipóknak (mert nagyra szaggattam) isteni ropogós a teteje, az alja krémesen lágy! Amikor beleharaptam, a tészta rugalmas volt, gyönyörű... az alsó része finom sós-paprikás... hát mit mondjak? Isteni lett!
Most visszatérek a második verzióhoz. Azt platnin sütik, amikor az alja megsült, akkor megforgatják, és akkor öntik nyakon sós vízzel, és készre fől-sül. Ez a forgatós változat, ebben nincs gyakorlatom, majd még érdeklődök felőle, és meg fogom azt is sütni, főzni!
Mást nem mondhatok, érdemes kipróbálni, én bablevest csináltam hozzá, azzal ettem, de sajnos nem lett igazán fotogén, így inkább nem mutatom meg! Ez persze nem akadályozott abban, hogy jó étvággyal le tudjam tolni!

Címkék: gőzgombóc knédli kelt-sült-főtt Nagyszékely

2 komment

Vannak hűbelebalázsok, akik fogják a fekete retket, megsózzák, azt' megeszik. Hát mit tudnak ők... Aki tudja: Kécza Sanyi!

Kécza Sándor

Fekete retkeket enni kell, mert jó. Fekete retket enni kell, mert tele van vitaminnal, hasznos ásványi anyagokkal, rostokkal. Fekete retket enni kell, mert segíti az emésztést, a gyomor működést. Fekete retket enni kell, mert fényesebbé teszi a hajat, mondta … na, ilyen marhaságot anyám soha nem mondott, annál ő józanabb gondolkodású asszony volt, de jól szokott mutatni az ilyenfajta írások elején a népi bölcsesség.
 Tehát szeretem én azt a retket, az a summázata az iménti bevezetőnek. Venni kell hát … de hol? Zöldségesnél? Ugyan kérem … kevesen viszik, keveset rendelni meg nem lehet, csak rárohad az emberre, így hangzott a magyarázat, mikor felróttam hiányát a kedvencnek a pultnál, fizetés közben. Másutt kell hát keresnem …Adódott is rögvest a megoldás, a multi! Sőt, az intermulti! És valóban, mikor betértem az egyikbe, lám, ott mosolygott rám  … eh, badarságot írok, tehát feketéllett rám a zöldséges pult egyik zugában. Fő helyre nem kerülhetett, hisz ő csak egy megtűrt, vidéki rokon, az árával sem versenyezhetett az import paprikákkal, paradicsomokkal, a 240 forinttal nem vehette föl a versenyt az aranyárban mért egyéb zöldségekkel. Szemügyre vettem hát a kínálatot, bizony, nem voltak frissek azok a fekete gömböcök. Élemedett korukra a héj ráncosságából következtettem, ráncosak voltak, mint a sokat megért nénék orcája. „Csak akad közöttük nekem való!” – túrtam bele a halomba. Akadt, sőt rögtön kettő is akadt! Két, jó férfiökölnyi darab került elő a mélyből. „Ti lesztek azok, akik étkemül szolgáltok majdan!” -  öntöttem beléjük a reményt.
 Tértem így haza a zsákmánnyal, hogy azon nyomban neki is lássak az elkészítéséknek. Mert kérem, nekem a fekete retket el kellett készítenem, hogy másnap a gyönyörök kertjébe juttassanak, mikor fogyasztom a vacsorámhoz. Nem feledtem a tanácsot, ami kimondja: „A retek reggel méreg, délben vétek, este étek!” De nem csak úgy magában, mert kell mellé felvágott és kenyér, és önmagában sem állna meg a helyét, csak úgy felvágva … nem, kellesz ehhez más is! Sózzam meg? … úgy túl parlagias, hétköznapi. De mivel bolondítsam meg? – vettem szemügyre a spejz ajánlatát. És találtam valamit … sőt, több valamit is! Póréhagyma zöldje …kicsit fonnyadt, de majd csak összebarátkozik a retekkel! Fokhagyma gerezd, az mindenre jó nálam, miért éppen erre ne lenne jó?  Alakul, alakulgat … És akkor felcsillant a szemem! Megvan! Megtaláltam! Megtaláltam a savanyús vödröcske személyében! „Vecsési vágott savanyúság” – hirdette a címke, de erre csak legyintettem. „Leszel te olyan savanyúság, de olyan, hogy na!” – bíztattam. Mert bizony nem volt üres a műanyag kübli! Volt abban még némi káposzta, pár szelet savanyú uborka, akadt benne két fefferóni is. - amik egy másik vödörből költöztek ide – de ami a lényeg, volt benne lé! Fűszeres lé! Ez az, ami igazán kellett nekem! Ragadtam is el polcról, vittem is ki a konyhába, nyitottam is fel rögvest és csuktam is vissza azonnal.  Mert az odőr bizony nem volt való egy tisztességes polgári lak konyhájába. Megszállt a kétség … mi lesz, ha ebbe beleaprítom a retkemet? Ízbomba? Bűzbomba? Nagy valószínűséggel mindkettő. Gyorsan eloszlattam kétségeimet, s hozzá láttam a retek pucolásához. A legélesebb késsel hámoztam meg, hogy minél kevesebb menjen veszendőbe az értékes belbecsből, majd óvatosan felszeleteltem, nem túl vékonyra, nem túl vastagra, hogy kellőképpen átjárja majdan a lé a retkemet. Óvatosan felnyitottam a vödröcskét,  - már nem is tűnt olyan rettenetesnek az illat, miután az imént már szellőzött pár pillanatot a zagy, meg a retek is hozzátette a maga szagát a konyha légteréhez – és elkezdtem belehalmozni a szeleteket. Néha megálltam – részint, hogy megtöröljem könnyező szememet, részint, hogy villával segítsek a szeletek közé némi káposztát és uborkát – és lassan feltöltődött a vödröcske. A végét már úgy kellett beletuszkolni, de így is kimaradt, két szelet. „Hamm, bekaplak!” – mondtam, és bekaptam. És többet már nem is tudtam mondani! Mert olyan erős volt, de olyan …olyan, hogy rögtön kihozta belőlem a rég elfeledett náthám minden kellemetlen hozadékát! Nyúltam is rögvest a zsebkendőmért, töröltem meg elsőnek a szemem, majd trombitáltam egyet ormányommal. Kijött belőlem minden. „Úristen az ég aljában, mi lesz ebből holnapra?” – merült fel bennem, miközben rápattintottam a fedelet az edényre. A spájzba mentettem ki, a polcon még megfordítottam, hadd érjen össze holnapra, úgy lesz az igazi!
 A másnap nekem hajnalban kezdődött, álmoskásan pakoltam be a szükséges holmikat a táskámba, szemüveget és hozzá a könyvet, telefont és töltőt, ásványvizet és ennivalót  - na, itt kicsit megálltam. Mi lesz a retkem méltó ellenfele? Hosszas hezitálás után a csomagolt disznósajthoz nyúltam, vívjatok meg ti, ha eljön az idő! Még begyömöszöltem a vödröcskét és útnak indultam.
 Bent eltelt a napom, ahogy szokott, sok bosszúsággal, kevés örömmel és annál több üresjárattal, valamint egy kevés kőrözöttel déltájban, amihez szolid lilahagymát fogyasztottam, csak úgy, megszokásból. Vártam az estét. És az este eljött, a hét óra személyében. A kuttyot megetettem már, következzek hát én! Megterítettem, szépen kiraktam az eszközöket a kis asztalkendőre, ott volt már a disznósajt, szeletelt kenyér, és jött a vödröcske, immáron a talpára állítva. Meglehetősen zavarosnak tűnt a tartalma, még az is felvetődött bennem úristen, csak nem oldja a műanyagot? Talán azt mégsem …és felnyitottam.
 Abban a pillanatban megszűnt a világ körülöttem! Néma csend övezett. Kutyám, aki eddig a félig nyitott ajtóban leste, hogy jut-e neki valami jutalom falat, szűkölve hátrált ki bódémból, s húzódott távolba, amíg lánca engedte; a poloskák, amik oly’ vidáman korzóztak az ablakon, az összes lábukat összekapva zuhantak a mélybe, a lámpa is hunyorintott egyet, a tévé képernyőjén is azonmód megjelent az ikon, nincs kapcsolat; és mintha takarítógép zihálása is leállt volna egy pillanatra a műhelyben … még az utcán a kilencven éves mamáját sétáltató ismerős úr is megtántorodott volna, majd állt eléje életét adójának, hogy megvédje attól a rettenettől, ami a bódémból kiáradtt. Érezték már a kitörő vulkán bűzét? Szagoltak már erjesztetthalas hordót vietnámi piacon? Vettek le már tíznapos hordás után gumicsizmát a lábukról? Ébredtek százfős körletben a laktanyában, kétnapos menetgyakorlat után? Fogyasztottak netán száznapos tojást?  Úgy-e, hogy nem … én viszont igen, abban a pillanatban. Irgalom atyja, ne hagyj el, mindezt én, és egyedül?
 Kérdések kavarogtak a fejemben, és kavargott gyomrom, ott, alant. De felmerült bennem a családi hitvallás: nálunk ételt csak a főzőjével együtt dobunk ki! Tehát ennem kell! És ettem! Emeltem a villát ajkamhoz, rajta a retek szeletekkel és az egyebekkel …és, most kövezzenek meg, rögvest, ízlett! Sőt! Finomnak találtam! Az íz rácáfolt az illatra, mert már azzá nemesült a számban érzett finomság okán.  Ettem és ettem, a disznósajt már csak kísérőnek tűnt a pácolt retkem mellé, jó belaktam mindkettőből, úgy igaz. Jó vacsorám volt!
 És az utózönge? Hát istenem, volt az is …

Címkék: fekete retek Kécza Sándor

1 komment

Tudtad-e, hogy omega 3 zsírsavakban igen gazdag növény, különösen Alfa-Liposavban, amely vízben és zsírban is oldódó antioxidáns, ezért könnyen bejut a sejtekbe, ahol hatékonyan leköti az ott lévő szabad gyököket. Egy csésze porcsin levél elfogyasztásával 3-400 mg ALA kerül a szervezetünkbe. Magas C- és E-vitamin, valamint béta-karotin és glutation tartalmának köszönhetően immunerősítő hatást fejt ki. Antioxidáns tartalmánál fogva, lassítja az öregedés folyamatát. (okosság innen)
Ezért aztán addig kerestem, kutattam, amíg a garázs előtt találtam kiirtásra ítélt "gazokat". Nem irtani, megenni, ez a legújabb jelszó!
Megtaláltam, leszedtem, alaposan megmostam. Mivel most nem főzöm, a vastag szárakat félretettem, leginkább a leveleket tettem a tálba. Sóztam, borsoztam, ment bele csöppnyi balzsameset, és olívaolaj.
Ezzel majdnem kész, mert tettem még bele félbevágott datolyaparadicsomot, és felaprózott csiliket: Thunder Mountain Longhorn csiliket 1-2 centisre vágtam, Jalapeno karikákat és African Devil csilit is apróztam bele. Összekeverni, hűtőbe tenni, tízóraira jól betolni!!! (Ha nincs saját csilid, azt teszel bele, amit csak akarsz!)

 

JÓ ÉTVÁGYAT HOZZÁ!

Címkék: saláta csili kövér porcsin Kövér porcsin

2 komment

Az úgy volt, hogy újév után tanáltunk a hűtőben egy csülköt... mit lehet tenni vele? Nyilvánvaló, jó kis levest főzünk belőle, nagyon jó ízt ad. Az asszonykám leküldött savanyú káposztáért a sarki boltba. De mit ád a sors? nem volt savanyú káposzta, de volt csalamádé, egy műanyag vödörben! Akkor beugrott, hogy az egyik barátunknál ettünk valamilyen káposztás kaját, amibe káposzta helyett csalamádé volt. Innen már elég egyszerű a történet: megvettem, hazavittem, és az asszonykám megfőzte a csülök főzővizében. Persze nem amúgy hebehurgyán! Vágott alá jófajta mangalica szalonnát, és füstölt bakonysárkányi kolbászt is! Fűszerek se kellettek bele, mert a csalamádéban volt babérlevél, meg minden ami kell!

Az asszony csak azért aggódott, hogy nem mosta ki, és ezért savanyú lesz!

Hát nem lett! Hiszen a csalamádé leve fogyasztható, az nagyon finom magában is! meg kell mondjam, hogy nem emlékszem rá, mikor ettem ilyen finom leveskét! Kis tejfölt lehet rá tenni, és a vendégeknek is ízlett ám!

Aztán lejöttem Akára, és célirányosan vettem egy kanna csalamádét, hogy megfőzzem!

csallevers.jpg

Hozzávalók:

1 kis műanyag vödör csalamádé, két fej hagyma, két gerezd fokhagyma, egy szelet füstölt szalonna, egy jókora darab füstölt vagy lángolt kolbász, tejföl, chili paprika vagy Nagylegény a gáton jó erős csiliszósz.

A szalonnát megpirítottam, rádobtam a kolbászt és a hagymát. fedő alatt megdinszteltem. Ha szárított, vagy friss csilit használsz, akkor most tedd bele. Ezután ráöntöttem a csalamádét. Ezt is hagytam dinsztelődni, majd felöntöttem másfél liter vízzel. Puhára főztem.

A fokhagymát összetörtem, amikor azt mondtam, hogy kész, behabartam, és megszórtam a fokhagymával, adtam hozzá egy evőkanálnyi 7 Pod - 7 Seas csiliszószt (neked elég lesz egy kiskanálnyi is!), és lehet kanalazni!

 7pod7seas-cimke.jpg

Ennyi

Jó étvágyat hozzá!

Címkék: savanyú káposzta csalamádé csiliszósz Nagylegény a gáton

Szólj hozzá!

Sokáig törtem a fejem, hogy milyen címet adjak? Mert amit nagyon szeretek az a lecsó és a ratuille gyermeke, de egyik sem. Több, mint a magyar lecsó, a franciákénál kevesebb. De nagyon finom, minden nap enni tudnám!

Hozzávalók:
1 nagy fej vöröshagyma felszeletelve,
2 gerezd fokhagyma apróra vágva,
1 nagy padlizsán felkockázva,
3 db színes paprika felkockázva,
3-4 paradicsom felkockázva,
só, bors, bazsalikom

Először a padlizsánt sütöm meg. Nagyon forró serpenyőbe leheletnyi olajat teszek, csak annyit, hogy ne legyen száraz, bele a padlizsánt, és barnára sütöm állandó rázogatás, dobálás közben.
Félreteszem.
A hagymát olajon megkaramellizálom, azaz szép barnára sütöm.

 


Ezután mehet rá a paprika, átforgatom, pár percig párolom.



Most jön a paradicsom. Fedő alatt összerotyogtatom.



Majdnem kész, amikor a padlizsánt is rádobom.



Megszórom friss bazsalikommal.
Volt itthon maradék csicseriborsós rizsköret, arra szedtem, és hogy a lényeg le ne maradjon öntöttem rá Nagylegény a gáton chiliszószt. Ez nagyon kellemes, bazsalikomos, oreganós, kicsit zelleres, tehát abszolút passzol az ételhez! És nem igazán kell belőle sok, mert betyár erős! Csak az fogyassza, aki úgy érzi: nagylegény a gáton! (Bár a kis legény kevesebbet tesz belőle, és a túl erős gond megoldva).




Jó étvágyat mindenkinek!.

Címkék: paradicsom padlizsán bazsalikom keményítőnap 90 napos diéta chiliszósz Nagylegény a gáton Legény a gáton Kislegény a gáton

Szólj hozzá!

Jó régen írtam bejegyzést ebbe a blogomba. Amióta rendületlenül nézem a szakácsosos, főzősösös, keressük a világ legjobb szakácsáját - mert Amerika a világ - műsorokat, azóta nem igen látom értelmét, hogy közkinccsé tegyem a kulináris próbálkozásaimat. (Egyszerűen szólva, azt hiszem, nem igazán tudok főzni.) Persze ez fog majd változni, de egyelőre alig-alig főzök.

De ezt a képsorozatot fel akartam tenni a blogomba.
Ja, hogy meglegyen a recept is, nézzük a baracklekvárom hiteles történetét, és ha ugyanezt megcsinálod, akkor ugyanez lesz a végeredmény:
Végy egy barackfát. Lehetőleg egy négy éveset, ami most hozza az első termését:


Szedd le róla az érett barackokat.

Mossad meg, magozzad ki, a szépből lekvár lesz, a hibásabbja megy a cefrébe! Remélem jövőre már lesz barackcefrém is, mert most a kevéske szilvát javítgatom a barackkal.
Így lesz 246 darab kimagozott barackod, ami 11,92 kg. (48,45528455 gr. per darab.) Tedd fel egy megfelelő méretű lábasban a tűzhelyre, és gyújtsad meg alatta a gázt.
Addig főzzed, amíg elfövi a habját. Ekkor tedd bele a cukrot, én kettő kilót adtam hozzá. Azért nem előbb, hogy ne legyen sötétbarna a lekvárom. (Nem lett)
Mérjed üvegekbe. Olyan tiszták legyenek, amilyet akarsz. Magánügy. (Én elmosás után sütőben felforrósítom.) Mehet a dunsztba.
Kész. Gyönyörködj benne.
És a maradékot kóstoltasd meg!

 

Címkék: sárgabarack lekvár befőzés befőzőautomata

Szólj hozzá!

Fogós ravasz feladat! A Konyhafőnök zsűrijének tán még Gordon Ramsay se tudna igazán jót főzni, erre én meg itten nagy merészen belevágok! De akinek nincsen önbizalma az mirelit raviolit szervírozzon az extravagáns világhírű zsűrinek és azonnal röpül a HK-ból.
Ez a második rizottóm, az első is finom lett (nekem), hát a másodikra felettébb kíváncsi voltam!
Eredetileg gombásnak indult, de a gomba (vegyes erdei gombakonzervet láttam a polcon nemrégen) fogta magát és átvonult egy másik dimenzióba, és az átjáró olyan szűk volt, hogy beszorult a kézfejem. Ez az oka, hogy nem lett gombás rizottóm. Viszont leszüreteltem az egy tő mángoldot, és lett belőle egy vájdling gyönyörű, harsány, világoszöld levelem. Ha van spenótos rizottó, akkor mától lesz mángoldos!
Azonnal a tettek mezejére léptem! Egy kis fej hagymát nagyon apróra vágtam.


A mángold levélnyeleit levágtam, hosszában behasítottam és apróra kockáztam.(Ez a zellert helyettesítette.)


Mostan jön a legfontosabb - mondhatni alap fűszer - a chili. Két thai chilit apróra vágtam.


Serpenyőbe egy kanál olíva olajat és abba 25 grammnyi vajat tettem. Ment rá a hagyma, majd a mángold szára és a chili.


Kicsi dinsztelés, és beleöntöttem az olasz rizottó rizst. Kifehéredés után nyakon öntöttem egy pohárnyi fehér borral, közben már elég forró volt az alaplé (amit nem csirkéből főztem, hanem Isten bocsássa meg, kockából és saját zöldség darálmányból - házi Vegeta). Az alaplevet merőkanalanként adtam hozzá leszűrve, hogy a darált zöldség ne kerüljön bele, s állandóan kevergettem, ahogyan azt a Pokol Konyhájában látni, miközben Gordon basszusozik ezerrel!


Közben a mángold levelekből kivágtam a nagy ereket, összegöngyöltem és csíkokra vágtam.


Amikor a rizs nagyjából tíz perce főtt, akkor hozzákevertem a mángold leveleket.


Ezután nem maradt más hátra, hogy állandó kavargatás mellett, és ha a levet fölszívta és elpárolgott, újra pótolva készre főzzem!


Amikor azt mondtam, hogy jó, akkor kapott egy darab vajat, megszórtam parmezánnal, összekevertem, és lefedtem, nagyjából 3-4 percig hagytam állni. Tálaláskor újra megszórtam reszelt sajttal. Ha a HK-ba főztem vón', Gordon azt üvöltötte volna:
- Te kivénhedt kalóz, gyere csak ide!
- Igen, séf!
- Ez neked parmezán a tetején?
- Nem, séf!
- Basszus! Hova tetted a szemed?
- Főnök, elfogyott a parmezán!
- És ezt csak most mondod? A rohadt életbe! És én ezt adjam ki a vendégeknek? Basszus! Tönkreteszed a hírnevem!
- Nem, séf!
- Mit nem, te idióta???
- Ne add ki, séf!
- Hát akkor mars az asztalhoz, és edd meg magad! Elmész te a francba!
Így esett, hogy leültem és megettem! Meg kell mondjam, hogy ízlett. Még akkor is, ha Gordon nem adta volna ki a vendégeknek, de hát én magamnak főztem, ő meg eltolhatja a luxus biciglijét! A francba!

Jó étvágyat kívánok!

Címkék: rizottó parmezán chili mángold Gordon Ramsay HK Pokol Konyhája

4 komment

süti beállítások módosítása