Ha az ember nincs otthon, akkor nem igazán megy a blogolás. Én most ilyen helyzetben vagyok, ezért aztán „kérem szépen bocsátkozni”, ahogyan a fiam kérte az elnézést pici gyermek korában.
 |
| Az elkészítés folyamata... |
A ritka „eltávok” egyikén meglátogattuk a húgomat, aki örömmel mutatta, mit kapott egy ismerősétől:
– Nézd, milyen szép pöfeteg gomba!
Valóban az volt. Ráadásul csak egy fél, de látszott, sok lesz négyünknek. Megmondom az őszintét, még soha nem ettem ilyen gombát, ezért aztán kíváncsian vártam, milyen lesz.
Mi más készült volna belőle, mint rántott gomba?
Először a tojást keverte be: öt darabot feltört, ment bele kis só, egy teáskanál kurkuma (ha bajod van az ízületeiddel, ajánlatos naponta egy kávéskanállal bedobni!), és egy deci tejszín és habosra verte. Ezután felszelte a gombát. A hatalmas (déli) félgömböt először az egyik meridián mentén kettévágta, majd az egyik felet ujjnyi szeletekre. A héját természetesen most vágta le, mert amúgy igen kényelmetlen meghámozni. Besózta, hagyta kicsit állni.
Addig elkészítette a tartárt: bolti majonézhez adott kevés mézet, fehér borsot, sót, löttyintett bele a megbontott rajnai rizlingből vagy fél decit, egy kiskanálnyi szerecsendiót reszelt bele, és egy fél pohár tejfölt adott hozzá. Alaposan kikeverte, jó habosra. Betette a hűtőbe, és ezután állt neki, hogy a gombaszeleteket kirántsa.
Puha kenyérrel ettük, hozzá a maradék rajnai rizlinget ittuk.
Hát elmondhatom, hogy felséges lakoma volt.
