Van úgy, hogy az ember hirtelen nagyon megkíván valamit. Nos én is így voltam a chilivel. Az asszony Pesten, így aztán főzhet megfelelően erős ételt. És mi más lenne, mint a chili?
Mivel az ötlet hirtelen jött, ezért konzerv babból készítettem.
Egy nagy fej hagymát vékonyan felszeleteltem. Ha magamnak főzök, akkor nem vágom a hagymát kockára, hagyom szálasra, mert én így szeretem. (Ha ezt az apám olvasná! Meg nem eszi a hagymát... az édesanyja sikeresen megutáltatta vele.) A hagymát szalonna kiolvasztott zsírjára tettem. Beleszórtam a doboz alján levő tavalyelőtti erős paprikát, felkarikáztam egy csípős zöldpaprikát, majd beledobtam fél kiló darált húst. Sóztam, borsoztam.
Amikor mr majdnem elfőtte a saját levét, szórtam bele egy evőkanál erős pirospaprikát (saját darálású), és beleöntöttem egy 25 dekás konzerv vörös babot. Jöttek a zöld fűszerek: zsálya és oregano valamint két nagy gerezd fokhagyma apróra vágva, csak egy keveset főztem együtt, nehogy a bab szétmenjen.
Olyan erős volt, hogy az egész fejem, nyakam, hátam izzadt, csak úgy csurgott rólam a víz!!! Rég ettem ilyen finom chilit!
